Hírek

Adventet ünnepelnek a keresztyének már a IV. század óta a karácsony elõtti négy vasárnapon. Az advent szó jelentése: „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésbõl származik, ami azt jelenti: „Az Úr eljövetele”. Adventkor a XIX. század óta szokás koszorút készíteni. Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készített elõször adventi koszorút, amikor egy felfüggesztett szekérkerékre 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Késõbb örökzöld koszorúra helyezett négy gyertya jelezte az advent négy vasárnapját. Ma sokan sokféleképpen értelmezzük az „Úr eljövetelének” ünnepét. Vannak, akik egyszerûen ilyenkor a karácsony ünnepét várják annak meghittsége, örömei miatt. Vannak, akik Jézust csak kisdedként akarják látni, aki kedves, és mosolyog. És lassan a karácsony inkább csak a szeretet ünnepe, mint a szeretet Istenének ünnepe. Jézus maga ígérte meg tanítványainak: „Hallottátok, hogy én megmondtam nektek: elmegyek, és visszajövök hozzátok.” (János evangéliuma 14:28). A feltámadt Jézus mennybemenetele után a tanítványok úgy csimpaszkodtak ebbe az ígéretbe, mint amitõl a világon minden függ: hõn szeretett Uruk, Megváltójuk, a szeretett Mester visszajön, nem hagyja õket el. Milyen gondolatokkal és érzésekkel tölt el minket Isten Fiának ez a mondata? Ugyanilyen vágyakozás, mint a tanítványokban, és siettetnénk a szeretõ Isten eljövetelét? Vagy félelemmel tölt el minket, és inkább késleltetnénk? Jogos a félelem, mert Jézus maga mondta: "Eljön az Emberfia Atyja dicsõségében angyalaival együtt, és akkor megfizet mindenkinek cselekedetei szerint" (Máté evangéliuma 16:27). És valóban szomorú a kép rólunk, emberekrõl: „…Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent…” (Római levél 3:10-11). Pál arról tanította az elsõ keresztyéneket, hogy mindig emlékezzenek meg arról a Megváltóról, aki értük meghalt: „Valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön.” (1.Korinthusi levél 11:26). Miért a halálát kell hirdetni? Miért ez a legfontosabb? Mert nem nekem kell meghalnom! Mert az Isten Fia annyira szeretett, hogy helyettem halt meg, helyettem, aki nem értettem és nem kerestem az Istent azelõtt! Õ hordozta el helyettem Isten igazságos ítéletét! Ha most bele tudunk rohanni Isten kitárt karjaiba, akkor minket ugyanúgy vigasztal Jézus szava: „És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.” (János evangéliuma 14:3). Fixanita