Hírek

A Magyar Keresztény Motorosok Közössége (MKMK) alapítói megbeszélését tartottuk meg Budapesten 2008. november 8-án. A helyszínt az Apor Vilmos téri Római Katolikus plébánia épülete biztosította. Az alapítók közül jelen volt (zárójelben az MKMK-weboldal fórumán használt nick): - Bencsik Csaba (cs) - Ficsór Anita (Fixanita) - Heizer Kornél (HeKo) - Ochtinszky László (Okta) - Sándor Szilárd (ssandorszi) - Sipos Csaba (siposcs69) - Zergi Zoltán (zz) - Zsabokorszky Zsolt (zsaby) Elfoglaltsága miatt az alapítók közül nem lehetett jelen: - Benkõ Sándor (Száni) - Heizer Anna (Anna) - Máthé Tamás (TAmás) Megbeszélésünkön áttekintettük a mögöttünk hagyott idõszakot, azt, amit ebbõl tapasztalatként leszûrhettünk, valamint a jövõ által elénk állított kihívásokra kerestünk választ. A közösség Ahogy végigtekintettünk a megalakulás idõszakán és az elsõ közösen eltöltött éveken, megfogalmazódott bennünk, hogy ebbe a motoros közösségbe tulajdonképpen nem mi hívtuk egymást, hanem Isten vezetett minket ide, Õ volt az, aki tulajdonképpen létrehozta ezt a társaságot. Közösségünket tehát tekinthetjük egyfajta gyülekezetnek, abból a szempontból legalábbis igen, hogy Isten akaratából jött létre, hiszen efelõl mindannyian meg vagyunk gyõzõdve. Emiatt némiképpen különbözünk is a hagyományos motoros kluboktól, egyesületektõl. Az Egyházba, a Gyülekezetbe beletartozik a világon az összes keresztény ember, akiknek valóságos kapcsolata van Jézus Krisztuson, a Megváltón keresztül Istennel. Tehát amikor mi, a Magyar Keresztény Motorosok Közössége összejövünk, egy új, kisebb gyülekezet jön létre. Olyankor otthagyjuk a saját helyi közösségünk tradícióit, és bibliai alapokon próbálunk meg közösséget alakítani. Ez természetesen felvet kérdéseket, mivel más-más háttérbõl, közösségbõl érkezünk. Mindannyiunknak szükséges alkalmazkodni, elfogadni a másikat, a másik véleményét, de törekszünk kialakítani egy olyan egységes nézõpontot, amely mindannyiunk számára elfogadható, függetlenül felekezeti hovatartozásunktól, és semmiképpen nem távolodik el a biblikus alapoktól. Az elõbbiek alapján tehát egyszerûen fogalmazva közösségünkhöz az tartozhat, aki motorozik és keresztyén. A felekezetköziség az egyik legalapvetõbb vonásunk. Elmondhatjuk, hogy ez a közösség többet ad nekünk, mint amit mi egyenként beleteszünk. Mindannyian változtunk, mióta ebbe a közösségbe tartozunk, sokat tanultunk egymástól, fõleg a türelemrõl, szeretetrõl, a másik elfogadásáról. Egymást egyenrangú társként kell kezelnünk. Úgy látjuk, Isten munkálkodik a keresztények egy rétegében, hogy bátorítsa õket arra, hogy lehet a sok különbözõ tanítás, szokás, liturgia, szabályrendszer fölé emelkedve egymás szövetségesének lenni – nem pedig vetélytársaknak. Közösségünk küldetésével, feladatával kapcsolatban sem elhanyagolható tény, hogy a motorozás költséges, saját szórakozásunkra való hobbi – de ebben a közösségben össze tudjuk egyeztetni ezt azzal, hogy más feladatot is betölthetünk; kedvtelésünkön keresztül istenkeresõ embereket érhetünk el, és segíthetünk nekik. Kérdés, hogy mit vár el tõlünk Jézus, miért élünk a földön. Keresztényként úgy kell világítanunk, mint egy gyertya, az emberek életét kell megízesítenünk, mint a só. A sót is bele kell keverni az ételbe, és a fény is a sötétben tud világítani. Így kell nekünk is – kedvtelésünkön, a motorozáson keresztül – Jézus Krisztus üzenetét közvetítenünk az embereknek. Szervezet, vezetés Meghatároztuk, hogy a jövõben hogyan mûködjön a döntési mechanizmus az MKMK mûködése során felmerülõ kérdésekben. Igyekezvén ragaszkodni az általunk biblikusnak vélt mintához, úgy látjuk jónak, hogy az alapítói döntéseket egyöntetûen hozzuk meg, tehát csak akkor fogadunk el valamit, ha abban mindannyian egyet tudunk érteni, senki sem érzi úgy, hogy ellenvetése lenne. Felvetõdött, hogy milyen arányban legyenek a vezetõségünkben képviselve a különbözõ keresztény felekezetek. Véleményünk szerint ez csak akkor lenne kérdés, ha közösségünket Magyarország egyházi vezetõi hozták volna létre, mert akkor a lakosságban lévõ arányokat kellene képviselni a vezetõségben is. Az alapítói csoportot, illetve az MKMK-t azonban – látásunk szerint – Isten hívta össze, méghozzá ilyen arányban. Simon Árpit (Szentet) egyöntetûen javasolta minden alapító az alapítói közösség soraiba. Ennek oka, hogy Árpi a kezdetektõl együtt munkálkodott a keresztény motorosok összehozásában és pályamotoros korában is szolgálatot végzett a többi motoros felé. Emiatt a versenyzõi elfoglaltsága miatt csak 2008-ban bírt szervesen bekapcsolódni az MKMK mindennapi életébe. A jövõben úgy tekintünk rá, hogy mindazokkal a jogosultságokkal és felelõsséggel rendelkezik, amivel a többi alapító is. Így például ezentúl az alapítói beszélgetéshez belépési jogosultságot kap a fórumon õ is. Szót ejtettünk programjaink szervezésérõl, illetve az alapítóknak ebben való részvételérõl is. Az alapítóknak nem kell minden egyes találkozón, programon részt venniük, de minden rendezvényünkön legyen jelen néhány alapító, aki felelõsséget vállal a MKMK alkalmáért, annak szellemi irányultságáért. Jelenleg tizenkét alapítóval mûködünk. Az alapítók elsõdleges feladata, hogy mindenkor ügyeljenek a közösség szellemi irányultságának helyes voltára. Fontos kérdésnek tekintjük az MKMK vezetésének formába öntését, illetve a tagsági viszony fogalmának tisztázását is. Az általunk elfogadott struktúra értelmében az alapítóknak megvan a joguk arra, hogy vezetõségi tagok legyenek. Errõl lemondhatnak, ha így döntenek. Elõfordulhat az is, hogy egy alapító a vezetõi megbízást csak átmenetileg nem tudja vállalni, mint például Benkõ Sanyi (Száni), aki munkája miatt huzamosabb ideig külföldön tartózkodik. További vezetõségi tagokat az alapítók jelölhetnek, ha arra igény jelentkezik. A vezetõségi tagok legfontosabb feladata az, hogy a szervezési munkákban részt vesznek és képviselik közösségünket a lehetséges fórumokon. Az alapítók közül a vezetõségi feladatokat jelenleg vállalja: Zsaborszky Zsolt, Ficsór Anita, Ochtinszki László, Sándor Szilárd, Zergi Zoltán, Heizer Kornél, Sipos Csaba. Bencsik Csaba jelenleg nem tud vezetõségi felelõsséget vállalni családi kötelezettségei miatt. Programok, találkozók, közösség Néhány gyakorlatiasabb kérdésben is eszmét cseréltünk. Az elmúlt idõszakok túrái, találkozói kapcsán szerzett tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy ha hosszabb távon motorozunk együtt, mint amilyen például az adriai túra volt, érdemes kisebb csoportokra oszlani, azonos motorozási tudás, stílus alapján, hogy kevesebb emberhez kelljen alkalmazkodni az adott távon belül. Egy-egy túra szervezésekor elõre meg kellene írni a túratervezetbe, hogy milyen távon, hol tankolunk, milyen maximális sebességgel, milyen szabályok szerint fogunk motorozni. Szükségesnek tûnik, hogy minden túra elõtt adjunk egy tájékoztatólapot mindenkinek, amibõl elolvashatja, milyen szabályok szerint szeretnénk a túrát szervezni, az együtt motorozást lebonyolítani. Erre fõleg az újonnan csatlakozók miatt lenne szükség. Túráink kiírásakor, illetve induláskor mindenképpen le kell szögezni, hogy aki be tudja, illetve akarja tartani a szabályokat, motorozhat együtt a csapattal, akinek ez nem felel meg, azzal ott találkozunk a célpontnál. Egyértelmûen el kell mondanunk a találkozóinkon, hogy mi az elvárásunk, mi az a minimum, amit szeretnénk, ha mindenki szem elõtt tartana. Figyelnünk kell azonban arra, hogy ne elõítélettel közelítsünk egymáshoz, hanem ismerjük meg egymást. Legyünk nyitottak! A közösségünk, illetve az alapítók szellemiségünk jó artikulálójának tartják Kornélt, úgy tekintünk rá, mint „elsõre az egyenlõk között”. Ez nagy felelõsség, ezért igyekszünk, hogy ne az õ nyakába zúduljon minden feladat. Megbeszéléseink, közgyûléseink levezetésénél kérjük Kornélt, hogy irányítsa határozottan a beszélgetést, hogy ne térjünk el a tárgytól, valamint hogy a hozzászólók tartsák tiszteletben egymást. Kérdés, hogy a túráinkon, találkozóinkon melyek legyenek az „állandó elemek”: mint például a közös ima, bibliaolvasás, éneklés stb. Véleményünk szerint állandó veszélyben van minden keresztény közösség, hogy a jó szokásai kiüresedjenek, már-már öncélúvá váljanak. Éppen ezért figyelnünk kell arra, hogy tudatos céljai legyenek a tetteinknek, illetve bizonyos szokásokat, íratlan szabályokat ne kérjünk számon egymáson. Csak olyan mértékig ragaszkodjunk formalitásokhoz, kötöttségekhez, amennyire az a legszükségesebb. Minden találkozónak legyen valamelyik alapító vagy vezetõ a (házi)gazdája, szervezze és vezesse õ annak menetét. Tartsa, vezesse a közös istentiszteleti alkalmat, vagy kérjen meg erre konkrétan valakit. Ha a szervezõ nem az alapítók közül való, akkor Kornél vagy más alapító legyen a lelki vezetõje a program aktuális részeinek. Mindenképpen szerencsés lenne az MKMK-n belül „családi napot” is tartani, amikor családtagjaink is eljöhetnének egy találkozóra. Talán Maglódon lehetne ezt az egynapos alkalmat megszervezni. Tagság Szükséges meghatározni pontosan, hogy mit is jelent a tagság az MKMK-ban, illetve ki az, aki tagja lehet a közösségnek. Fontos ez egyrészt azért, hogy a tagok érzékeljék a közösség felé való felelõsségüket, elkötelezettségüket, illetve azt a közösségi értéket, ami a tagsággal jár. Éppen ezért azoknak az embereknek, akik eddigi túráinkon részt vettek, egy email-ben felajánljuk, hogy közösségünk tagjai lehetnek. Erre válaszolva jelezhetik szándékukat. Késõbb a találkozókon személyesen jelezhetik ezt felénk azok az emberek, akik a jövõben kerülnek kapcsolatba velünk. Nyilvánvalóan nyitottnak kell lennünk, tehát nem mi kezdeményezzük, hogy hozzánk tartozik-e valaki, hanem az, aki jelentkezik, kifejezi, hogy azonosulni szeretne a számunkra fontos értékekkel. Természetesen a nyitottság kockázattal jár, de Isten vezetését kérve bízunk abban, hogy ez a szervezeti forma hosszabb távon is mûködõképes marad. Fontos, hogy ha valaki tudatosan vállalja a tagságot közöttünk, fejezze ki, hogy egyetért alapelveinkkel, céljainkkal, illetve nyilatkozzon arról, hogy értékrendünket követendõnek tartja. Ezt természetesen nem virtuálisan gondoljuk, hanem gyakorlati részét tekintve minden évben az október eleji évadzáró „közgyûlésünkön” személyesen jelezhetik szándékukat azok, akik a szezon folyamán több-kevesebb alkalommal együtt motoroztak velünk, és úgy gondolják, hogy az MKMK tagjai szeretnének lenni. Weboldal, fórum Úgy tûnik, hogy néha lehetne, illetve kellene írni a fórumozóknak, hogy fegyelmezettebben írjanak. Egy-egy topikba csak a témához, illetve témakörhöz kapcsolódó beírások szülessenek, a felesleges beírogatásokat kerüljük, mert ez nehézkessé teszi a fórum követését. Szélsõséges esetben a hozzászólásokat a moderátor ki fogja törölni a jövõben. Megfontolandó, hogy érdemes lenne topikot nyitni „adok-veszek” vagy „apróhirdetés” címmel, tartalommal. A honlapra föl kellene tenni az éves naptárt, ez a programozókkal történõ egyeztetés után történhet meg. A weboldal fórumjában az avatarnál a tagok neve alatt ott lesz a „tag” fölirat. Az alapítók neve alatt pedig az „alapító” felirat. Máthé Tamás alapító évente fizeti a weboldalunk domain-díját. Adakozás Az adakozásnak a módjai eddig teljesen spontánok voltak, ha egy adott találkozón felmerült valamilyen általunk is támogatandónak tartott cél, akkor mindenki lehetõsége és döntése alapján adakozhatott. A túrák meghirdetésekor a fórumon már elõre írni kellene az adakozás lehetõségérõl, illetve arról, hogy milyen módon fogjuk azt összegyûjteni. Az adott eseményt szervezõ személy meg fogja hirdetni az adakozási lehetõséget elõre, pontosan megjelölve annak célját, a támogatandó közösséget, személyeket vagy projektet. Az adott helyszínen pedig a megbeszélt idõben egy dobozt helyezünk ki, ahova mindenki beteheti az adományát.