Amikor szól és üzen Isten
Napjainkban több idő és figyelem jut az emlékezésre. Vírus-járvány és vészhelyzet van, valamint „maradj otthon” felszólítás a kijárási korlátozás miatt. E váratlan és szokatlan helyzet egyik pozitív hozadéka az emlékezésre jutó több idő.
Az elmúlt hetekben jól esett a lelkemnek egy különleges emlék és egy akkor és ma is aktuális ige felidézése:
„Jobb a szomorúság, mint a nevetés, mert amíg az arcod szomorú, a szíved jobb belátásra tér.” (Prédikátor 7,3)
Egy ígéret, ami beteljesedett:
Váratlan helyzettel néztem szembe 2015. december 4-én. A Szent Imre Kórház sürgősségi osztályán több vizsgálat eredményeként megállapították, hogy egy agresszív vírus fertőzött meg, valamint a legrosszabb hír az, hogy a CT vizsgálat kimutatta, 3 db daganat van a ball oldali tüdőmben, ezért azonnal menjek el az Országos Korányi Pulmonológiai Kórházba. Feleségem Anna elvitt és azonnal felvettek az osztályra. Magas lázzal, fizikailag nagyon gyengén és lelkileg összetörve feküdtem be az ágyamba. Anna hazament és egyedül maradva, elkeseredve és szomorúan kiáltottam Istenhez. Miért Uram? A kimerültségtől elaludtam.
A kórházban töltött harmadik napon vasárnap kora reggel, Isten válaszolt. A kórteremben csend volt és mivel nem tudtam aludni, elővettem a Bibliámat, kinyitottam a könyvjelzőnél – Jn ev. 11. – és elkezdtem olvasni. A 4. vers olvasásakor –„Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségét szolgálja, hogy általa megdicsőüljön az Isten Fia.”– a testemet átjárta egy olyan érzés, amit nem tudok pontosan megfogalmazni. A lelkemben halkan felkiáltottam: „Köszönöm Uram! Köszönöm, hogy meggyógyítasz!”. A kórházban töltött 10 nap alatt sokan meglátogattak, és mindenkinek elmondtam, hogy a daganatos betegségem nem halálos. A kórházból hazaengedtek miután a lázas állapotom tartósan megszűnt, majd több CT és PET/CT vizsgálat következett. Teltek a hetek és a hónapok, és elmaradt a műtéti beavatkozás, mert a daganatok mérete folyamatosan csökkent. Minden orvosi beavatkozás nélkül 2016. április 18-án gyógyultnak nyilvánítottak a kórházi zárójelentésben. Dicsőség az Úrnak! Őszintén be kell vallanom, hogy a gyógyulásomig eltelt négy hónapban sokszor éltem meg mélységeket – erőtlenséget, csüggedést, félelmet, szomorúságot, csalódottságot és elkeseredést, de megtapasztalhattam: „Eddig még csak olyan próbatétel ért benneteket, ami minden más embert is előbb-utóbb elér. Isten azonban hűséges, nem fogja megengedni, hogy túl nehéz megpróbáltatás érjen benneteket. Sőt, amikor a próbatétel kellős közepén vagytok, utat nyit nektek, hogy kiszabaduljatok belőle. Így ki fogjátok bírni a megpróbáltatást.” (1Kor 10:13).
Egy üzenet, amire szüksége volt a lelkemnek:
Gyógyulásom óta teltek a hónapok, és emlékszem már 2018 nyarát élem. Ez az év sok problémával indul és úgy is folytatódik. Körül vesznek pénzügyi aggodalmak, értéktelenségem és feleslegességem érzése, emberektől lelki és szellemi támadások, és még folytathatnám a sort. Ezzel párhuzamosan sok olyan „világi” rendezvényen és társaságban jelen lehettem, ahol a Jézus krisztusról szóló örömhírt elmondhattam. Ilyenkor mindig tapasztaltam az ÚR Szellemének a jelenlétét, erejét és védelmét. A hétköznapokban újra és újra rám törtek a félelmek, csüggedés és aggodalmak, vagyis a gonosz támadásai.
Ebben az állapotomban elérkezet a tüdő daganatból gyógyulásom kontroll vizsgálata. Szeptemberre kaptam időpontot a körzeti tüdőgondozó tüdőgyógyász főorvosához, akit nem ismertem. Az orvosi rendelőben megjelentem a kapott időpontban és bementem a főorvosnőhöz. Megkérdezte, hogy van-e valamilyen panaszom, majd a mellkasomat átvilágította egy röntgen készülékkel, elolvasta a múltban keletkezett vizsgálati eredményeket, valamint a CT és PET/CT vizsgálatok kiértékelést. Majd a következő mondatokat mondta: „Maga az Isten csodája! Magát nagyon szereti az Isten! Magával terve van az Istennek! Egy év múlva újra jöjjön el kontroll vizsgálatra.” Kijöttem a rendelőből, beültem az autómba és csak néztem ki a fejemből, mert Isten jelenlétéről ilyen megtapasztalásom még nem volt. Ismét átélhettem: „Jó az ÚR, és gondja van rám!”
Tudta az ÚR, hogy elkeseredett állapotomban szükségem van arra, hogy üzenetet kapjak tőle. Felhasznált egy ismeretlen főorvost arra, hogy elmondja nekem azt, ahogyan Ő lát engem és tudassa velem: „Magát nagyon szereti Isten!”. Isten mindent tud: „Atyátok jól tudja, hogy mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle.” (Mt 6:8)
Minden a javadra van, mert elhívott vagy:
Életem egy fontos és nehéz epizódját osztottam meg – ami a javamat szolgálta –, mert úgy ismerhettem meg Istent, ami a képzeletemet felülmúlta. Az a reménységem, hogy életem részletében meglátod az Úr Jézust a Megváltót, a Szabadítót, a Gyógyítót, az önzetlenül szeretető és kegyelmes Mindenható Istent, aki a mi Édesapánk.
A jelenlegi nehéz és veszélyes időszakban azzal az igazsággal szeretnélek bátorítani, amit a személyes életemben már többször megtapasztalhattam: „Egészen biztosak vagyunk benne, hogy minden összedolgozik azoknak a javára, akik Istent szeretik, és akiket ő a saját terve szerint elhívott.” (Rom 8:28)
„Békesség néktek!” Legyetek védettek és áldottak!
Szeretettel,
Kornél